2010. október 28., csütörtök

16. rész: Erőfitogtatás 2. Bowling


16. rész: Erőfitogtatás
2. Bowling


Délután a kis csapatunk aztán úgy döntött, hogy végre egyszer igazán ki fogunk kapcsolódni, elmegyünk szórakozni a városba és nem fogunk a fantasztikusan borzalmas problémáinkkal foglakozni.

Fiúk az ebédet befejezve elkérték a kikérőnket és kettőkor már a kocsiban ültünk teljes harci cuccban. Lulun egy észvesztően gyönyörű citromsárga topp volt, mely feltűnően kiemelte nőiességét. Én sem néztem ki rosszul, persze mivel Lulu hercegnő öltöztetett fel. Rajtam tehát egy zöld spagetti pántos póló volt, mely ő szerint a szememmel kontrasztban van és egy sima fekete csőgatya, amilyen rajta.
Michael és Jacke pénzfeldobással döntötték el ki vezet, persze mi szóba se jöhettünk, jó Lulu túl fiatalnak tűnt és neki még nem lehetett jogsija, bár mindig vezetett és hát én meg nem tudtam egy házat elvezetni, így csak ők ketten csatáztak. Michael nyert, de nem ültem előre mellé, úgy gondoltam most inkább töltök egy kis időt Luluval. Ezért mi ketten hátul foglaltunk helyet és ők ketten elől.
- Indulhatunk? – nézett hátra a visszapillantó tükörből.

Egy mosollyal és bólintással jeleztem neki. Viszonozta a mosolyt, majd rá lépett a gázra. Az elején kissé kínos csend telepedett rák, de aztán Lulu megtörte a jeget, mint mindig.


- És mit csinálunk jobbágykáim? – a jobbágy kifejezést valószínűleg a szolgáknak tudta be, de fura senki se háborodott fel, és ezt a senkit Jackre értem.


- Bowlingozzunk először. – Ajánlotta Mihael.


- Remek, úgyse próbáltam még. – csúszott ki a számon, bele se gondolva, mit árultam el.


- Áh, egy szűz van a körünkben. – nevette el magát végre, vagy inkább sajnos Jacke. – Ugye tudod, hogy ez mit jelent?


Fordult hátra, hogy mélyen a szemembe nézhessen. Várt a válaszomra, de halványlila gőzöm nem volt róla mit akar hallani. Újabb és újabba kínos percek teltek el, de aztán Michal megmentett.


- Ugyan haver, honnan tudná… senki se lát bele a fejedbe


- Te igen. – nevetette még mindig.


- Hidd el, most nem!


Jacke elmosolyodott visszaült a helyére, majd olyasmit suttogott:


- Majd megtudjátok.


Tíz perc múlva vagy több idő elteltével Lulu újabb kérdést tett fel.


- És utána?


Mindenki gondolkodott egy darabig aztán Jacke előállt egy jó, nem is, remek kis ötlettel.


- Elmehetnénk moziba. Biztos játszanak valami horror filmet.


Lulu elfancsalodott, de aztán mégis kiderült az arca, és gonosz kis mosolyt morzsolt el. Valamit tervez ezt már tudtam, láttam a szemébe, és ahogy mozgolódott izgatottan már biztos voltam benne.


- Remek ötlet. – helyeset végül.


Jacke hátra kapta fejét ismét és érdeklőn figyelte.


- Ezt komoly te mondtad? – kételkedet.


- Én. Miért? – játszotta a tudatlant.


- Te lettél volna az utolsó, akit igent mondott volna erre. Különben is nem vagy túl fiatal egy ilyen filmhez?


Lulu szemeivel majdnem felégette barátját, láttam, egyszerűen sütött róla, hogy ez nem esett jó női önérzetének.


- Most akkor kifogásokat keresel? – kérdezte közönyösen.


- Dehogy, csak meglepsz, majdnem tuti biztos voltam benne, hogy levétózod.


Barátnőm újabb fintort erőltetett magára aztán elhelyezkedett kicsit kényelmesebben és így válaszolt: - Nem ismersz annyira. Tudnád, mennyi mindent nem tudsz rólam.


Jacke újra hátra pillantott és végig mérte a lányt tetőtől talpig elmosolyodott és így szólt:


- Lujza ismerlek én.


Lulu oda akart csippenteni egyet, de Michael szólalt meg:


- Gyerekek elég! Megérkeztünk.



***

- Tehát, hogy tudok pontot szerezni? – kérdeztem vagy századszorra egy fekete – piros csíkos teremcipőben, miközben egy lila golyót tartottam.

Jacke csak nevetett és oda állt mellém.

- Megmutatom.

Beállt mögém egyik kezem ujjait belecsúsztatta a lyukakba, megmutatta, hogyan dobjam el, majd pedig segített elhajítani a lilaságot. A golyó hatalmas puffanással érkezett a földre kisodródott a szélére és egyetlen egy bábu se rezeget meg.

- Ügyes voltál cica, kilencből mind fent maradt. Te nyertél. – kiáltotta fel és kilépet mögülem.

Megfordultam és mérgelődve pillantottam rá.

- Mégis, hogy legyek jó, ha nem segítettek?

Durcásan leültem Michael mellé, aki csak mosolygott rajtam aztán megfogta a kezem és megcsókolta azt.

- Ez még csak az első gurításod volt, a következő jobb lesz. – vígasztalt.

- M, figyelj! Így csinálja egy profi. – szólt újra Jacke.

Felkapott egy zöldgolyót és egy -két lendítés után elengedte, az nesztelenül gurult a lakkozott pályán és hatalmas csattanással tarolt le a bábukat. Majd nem az összes eldőlt csak kettő maradt. Jacke elégedetten várta tapsot, melyet Lulu meg is adott neki.

- Így kell ezt. – mondta.

- De maradt még kettő. – mondtam gúnyosan.

- És van is még egy gurításom. – válaszolta elégedetten.

Elfintorodtam és figyeltem, ahogy megfordul, odasétál, újra elvesz egy másik golyót és gurít, természetesen mindkettő eldől. A dühöm nem ült el, de azért megtapsoltam. Aztán Michael állt fel mellőlem és váltotta fel Jacket. Lulu Micahel mellett ült és miután elment ő, becsusszant a helyére.

- A lényeg, hogy ledöntsd egyszerre az összes bábut, próbáld neki futásból lent elengedni és a kis három szögekre koncentrálva a középsőn végig gurítani és mind eldől.

Lulu felpattant miután megosztotta velem a kis szakmai titkot és felváltotta Michaelt.

- Ügyes voltál. – súgtam oda a visszaérkező szerelmemnek, mikor láttam a kijelzőn, hogy egy dobásból ledöntötte az összeset.

Bólintott, vártam, hogy leüljön, de nem tette.

- Kérsz valami innivalót? – kérdezte meg aztán.

Megráztam a fejem, nem voltam szomjas tulajdonképpen nem is száradtam ki, pedig már régen ettem és ittam.

- Azért hozok Colát. – monda és elsétált a pultig.

Figyeltem, valamiért csak figyeltem.

- Te jössz. – ült le mellém Jacke.

Megfordultam és szemeibe bámultam.

- Muszáj? – kérdezte végül.


- Igen, még nem is volt a szűz avatás. – mosolyogta.

Érdeklődve bámultam a képébe, de aztán leváltottam Lulut, aki csak négyet hagyott fent. Felvettem egy zöld golyót és vártam, míg a gép felállítja a bábukat. Mikor végzett beledugtam a lyukakba ujjaim és megindultam a pálya felé, neki futottam meglendítettem a karom és a középső kis háromszögre koncentráltam, teljes erőmet beleadta a lendítésbe és lent engedettem el, ahogy azt Lulu pontosan mondta. A smaragd csoda csak gurul és gurult és… és… ledöntötte az összes bábut, teljes erejéből neki csattant a gép hátuljának. Örömömben felugrottan, de aztán rájöttem, hogy amit éreznem kéne az nem öröm, leesett mit is látok még. A golyó eltörte a bábuk nagy részét és a gép hátuljának neki csapodva behorpasztotta azt, ilyen messziről is jól láttam. Mögöttem egy hatalmas „Basszus” hallatszott és néhány ember jajgatása.


Nem akartam, mégis megfordultam és láttam, ahogy Jacke és Lulu álmélkodva s egyben szörnyülködve figyelnek. Én csak álltam ott bugyután és sajnálkozva néztem őket. Michael lépett ki a tömegből kezében két innivaló, de azokat belenyomta egy álmélkodó néző kezeibe és elindult felém. Arcán nem tükröződött semmi se, de tudtam, mindent elrontottam.

Odaérve hozzám megragadta a karom és magával húzott, Jackenek is intett, aki Luluval karöltve követtek, Michael karba vett és elkezdett velem futni. Az emberek és arcok összefolytak, úgy ahogy az üzletek. Csak azt érzékeltem, hogy a lépcsőn keresztül leértünk az alagsorba. Michael megáll a kocsinknál kinyitotta az ajtaját én becsusszantam, két másodperc múlva Lulu és Jacke is beszállt. Michael rálépett a gázra és kihajtott a parkolóból letörve a sorompót.